Az EU képviselőinek egy közelmúltbeli tanulmánya azt mutatta, hogy a külföldiek nagyobb valószínűséggel találnak munkát Olaszországban, mint maguk a polgárok.
Az EU Statisztikai Ügynökségének szociológusai (epp.eurostat.ec.europa.eu) megállapították, hogy az olaszországi álláskeresők többsége más európai országok képviselője, míg az ország lakói kevésbé aktívak és kevésbé sikeresek ebben a tekintetben. Jelenleg a fogyatékos állampolgárok 61,9% -a foglalkoztatja a bor és a nap országában.
Eközben az európaiak szerencsésebben találnak munkát Olaszországban, mint más országok képviselői. Például a 20 és 64 év közötti uniós országok polgárai között a foglalkoztatási arány 65,8 százalék volt 2013-ban, ami 4,3 százalékkal több, mint a többi bevándorlónál. Ezek az adatok ellentétesek az EU szabványával, amely szerint a legtöbb álláskereső nem más országokból származik.
Ami az EU többi tagját illeti, érdemes megjegyezni, hogy a tagállamok állampolgárainak 68,9% -a és a bevándorlók 61,9% -a foglalkoztat. Ez a tendencia csak Olaszországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában és Cipruson figyelhető meg.
Általában véve az európaiak esélye arra, hogy jövedelmező és tekintélyes állást találjanak hazájukban, mint a világ más részeiről érkező látogatók. Az Eurostat által közzétett statisztikák ezt megerősítik: az EU polgárainak 70,9% -a szomszédos országokban dolgozik, míg az EU-n kívüli államokból működő bevándorlók száma 56,1%.
Ha olyan közelmúltbeli tanulmányokról beszélünk, amelyek azt mutatják, hogy a külföldiek szerencsésebben találnak munkát Olaszországban, mint maguk az ország tulajdonosai, akkor figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek jelentősen befolyásolhatják a közvélemény-kutatások eredményét. Azokra a pillanatoknak tulajdoníthatók egyes részletek, amelyek az ország számára jellemzőek, ahol a kutatást végezték. Olaszország esetében ez problémát jelent azon munkavállalók számára, akik számos ok miatt nem munkálkodnak szerződés alapján, valamint a bevándorlók gyermekeitől állampolgárság megszerzésének problémája.
A múlt héten egy másik tanulmányt tettek közzé, amely kimutatta, hogy az elkövetkező húsz évben a robotok képesek helyettesíteni az olaszországi alkalmazottak körülbelül felét. A legújabb technológia lehetővé teszi olyan robotok létrehozását, amelyek különféle specialitások és profilok képviselőinek munkáját elvégezhetik. Így a brüsszeli székhelyű Bruegel www.bruegel.org cég kiderítette, hogy az elkövetkező húsz évben az olaszországi munka 56,18% -a automatizálható. Olaszországon, Románián (61,93 százalék), Lengyelországon, Bulgárián és Görögországon (átlagosan mintegy 56 százalék) szerepeltek azon országok listáján, amelyekben a foglalkoztatás hasonló veszélyt jelent.
Az elemzők azonban a mai napig nehezen tudják meghatározni a károk mértékét, amelyet sok vállalkozás automatizálása esetén az országok szenvednek. A szakértők megemlítik azt a tényt, hogy az információs technológia fejlődésével új munkahelyek és még hivatások jelennek meg.
"A technológiai fejlődés valószínűleg jelentősen megváltoztatja a munkaerőpiacot, számtalan személyzeti váltást és gyakori átképzést vált ki" - mondta Jeremy Bowles, a Bruegel szakember. "A kockázatok csökkentése érdekében zökkenőmentesen adaptálnunk kell az oktatási rendszert."
Egy hasonló, tavaly szeptemberben közzétett tanulmány, amely kimondta, hogy az Egyesült Államokat fenyegeti a vállalatok számítógépesítése, pánikot okozott nemcsak az Egyesült Államokban, hanem számos más országban is. A kutatók az összes forgatókönyvet modellezték, figyelembe véve három pontot, amelyen a robotok helyettesíthetik a jelenlegi alkalmazottakat: a kreativitás, a kollégákkal folytatott kommunikáció és a multitasking.
Így a szociológusok meghatározták, hogy a legnagyobb veszélyt a telemarkerek, irodai alkalmazottak és hitelezési szakemberek karrierje képezi. A legmegbízhatóbb szakmák az orvosok és a szociális munkások voltak. Miután ezt a tanulmányt az Egyesült Államokban elvégezték, a Bruegel szakértői úgy döntöttek, hogy ugyanúgy szimulálják az európai országok jövőjét. Általában véve az észak-európai munkavállalók jobban védettek voltak, mint a déli országok polgárai.