A Pisában található egyedi és szokatlan Csodák tér évente nagy turisztikai áramlást vonz. A tér egyik fő látványossága a híres Szent János-keresztelőkápolna, amelyet a 12. századi olasz gótikus stílusban készítettek.
Történelmi háttér
A nagy keresztelő építése a távoli 1152-ben kezdődött. Az építkezés helyét nem véletlenül választották meg - éppen ezen a területen volt korábban egy másik keresztelőterem. Az épület építése 200 évig tartott. Egy ilyen elhúzódó építkezés befolyásolta annak megjelenését: amikor Diotisalvi megkezdte a munkát a projekten, látta, hogy román stílusú alkotása van, de a későbbi építési menedzserek - Nicollo Pisano és Giovanni Pisano - a gótikus stílus elemeit adták az épülethez. Egy ilyen kombináció egyáltalán nem sértette az épület építészetét, csak kedvezően különböztette meg és világhírűvé tette.
Leírás
Az olaszországi legnagyobbnak ítélt pisai ferde keresztelőkápolna magassága körülbelül 55 méter, átmérője pedig 107,24 m.
Az épület három réteggel rendelkezik, amelyek radikálisan különböznek egymástól. Az első szint, a legalacsonyabb, szigorúan a román stílusú kánonok szerint készül: nincs semmi felesleges, csak szimmetrikusan elhelyezkedő boltívek és keskeny, hosszúkás ablakok. A második réteg, amely a szerkezet középső részét foglalja el, a legszebbnek és elegánsnak tekinthető. Számos apró oszlop, eredeti kőből készült bonyodalmak, amelyekben a szentek arca fehér márványból készül, mindez megadja az épület kifinomultságát és kifinomultságát. A legfelső szint egy lekerekített tető, két kupolával és gyönyörű háromszög ívekkel az ablakok felett.
A keresztelőkápolna belső része szigorú bizánci stílusban készül. A hatalmas területen nincs semmi felesleges, kivéve néhány oszlopot, amelyen a szerkezet nyugszik, és két képszintet. Az alsó szint a Baptista János életének jelentős epizódjait mutatja, míg az alsó szint Szent Jánosot és a Madonnát ábrázolja, angyalok és evangélikusok körülvéve.
A keresztelőkápolna büszkesége a nagy, nyolcszögletű betűtípus, amelynek közepén Keresztelő János bronz szobra található.
Különösen fontos a szék hatszög formájában, magas domborművekkel, amelyek tükrözik Krisztus életét. Az osztály három oszlopa áll az oroszlánokon. Ez az osztály a művészettörténészek körében széles körben ismert, akik közül sokan úgy vélik, hogy ez a reneszánsz művészet első munkája.
Érdekes tények
A tudósok, építők, építészek sokáig elgondolkodtak azon, miért döntöttek úgy, hogy az épület tetőjét két, egymás felett fekvő kupolával díszítik. Egyesek ezt a gótikus stílus fölényével magyarázták, mások megpróbálták ezt igazolni a szerkezet biztonsága szempontjából (állítólag a kúpok támogatják egymást). Valójában egy másik pillanat érdekesnek tűnik: a szobában lévő két különböző méretű kúpnak köszönhetően a kiváló akusztika különleges ünnepséget ad a légkörnek.
A következő tény szintén meglepő: június 24-én a fal kis falán átmenő napsugarak a Szent János bronzszobrára esnek, amely azt a benyomást kelti, hogy a szoborból fény jön. Ezen a napon az olaszok ünneplik a Szent Giovanni-napot.
További érdekes tények közé tartozik az a tény, hogy a pizai ferde keresztelőházban kereszteltették meg Galileo Galileit.
Ezenkívül ez a csodálatos és monumentális épület a Csodák tér általános építészeti összetételében szerepel, amelyet az UNESCO világörökség része elismert.
Hogyan lehet bejutni a keresztelőbe?
A keresztelő egész évben működik. Csodálhatja annak külső szépségét bármikor és bármikor. De belülről csak bizonyos időpontokban látogathat: télen - 9.00–16.30 óráig, nyáron - 8.00–19.00 óráig, tavasszal és ősszel - 9.00–17.40 óráig. A keresztelőház egész évben csak 2 napig dolgozik - január 1-jéig. és december 25-ig. A keresztelőház látogatásának költsége 5 euró.
Látnivalók a közelben
Mivel a pisa ferde keresztelőház a híres Csodák téren található, önmagában ez a tény készteti ott tartózkodást. A keresztelőkápolly közvetlen közelében található a világ minden tájáról ismert, csodálatos és egyedi épületek: a Pisai ferde torony, a Pisai székesegyház, a Campo Santo monumentális temetője, valamint a Farkas emlékműve (amely Róma alapítóit - Romulust és Remust táplálta).
