Nápoly (az ókori görög fordításból - új város) - egy város Dél-Olaszországban, az azonos nevű Tirrén-öböl partján. Nápoly a Campania régió közigazgatási központja, Róma és Milánó után Olaszország harmadik legnagyobb városa. A város lakossága körülbelül egy millió, a külvárosokkal együtt pedig 3 millió ember. Nápolynak van egy nemzetközi repülőtere és egy tengeri kikötője. Rómát illetően Nápoly 220 km-re délkeletre található.
Nápolyot az ókori görögök alapították Kr. E. VIII. Században, akkoriban a települést Parthenopeia néven nevezték el. Kr. E. 327-ben a várost elfoglalták a rómaiak, és hosszú ideig a Római Köztársaság, később a Római Birodalom része volt.
A VI. Században bizáncium birtokolta a várost. A 7. és a 12. században Nápoly volt a gyakorlatilag független Nápolyi Hercegség fővárosa. 1139-ben Nápoly a szicíliai királyság szerves részévé vált, 1266-ban pedig fővárosa lett. 1224-ben egyetemet alapítottak Nápolyban. A 17. századra Nápoly volt Párizs után Európa második legnagyobb városa, 300 ezer lakosa volt. 1860-ban a város Olaszország állam részévé vált.
- Lásd az utasításokat: Hogyan lehet eljutni Rómából Nápolyba
Nápolyban építette a "San Paolo" stadiont, amely otthont ad a "Napoli" labdarúgó klubnak. Ez a dél-olaszországi legerősebb klub. A Napoli 1926-ban alakult, és közel száz éves története során kétszer nyerte az olasz bajnokságot, négyszer nyert az Olasz Kupa és az Egyszeri UEFA Kupa.
1984-ben a napoli elnöke szerződést írt alá a híres Diego Maradonával. A „Barcelona” 12 millió dollárt kapott az argentinért, ami abban az időben rekord volt a labdarúgó-átadás során. 1990-ben Maradonát 15 hónapra kizárták egy doppingeszt után, amely azt mutatta, hogy a játékos kokaint használ.
Mit látni?
Nápoly évszázadok óta a különféle államok kultúrája befolyásolja, és a város látnivalói erõteljesen erõsítik ezt.
Tojásvár vagy Castel del Ovo
Az egyik fő látnivaló az Egg-kastély (Castell del Ovo). A kastély Magaride kis szigetén található, Nápoly déli részén. A legenda szerint Virgil költő elvarázsolta a tojást, egy amfórába helyezte, az amfórát egy vas ketrecbe helyezte, ketrecbe temette és fölötte kastélyt épített.
Virgil kijelentései alapján a várot és a várost csak a tojás eltöréséig lehet pusztítani. A legenda a várnak nevet adott. Maga a kastély különböző korú tornyok csoportja, amelyeket egyetlen komplexumba egyesítettek.
A meglévő vár 1139-ben épült Nápoly védelme érdekében a tengertől. Egy ideje még királyi bíróság volt. A XVII. Században a kastély börtönré vált. Ma a kastély hétköznap 8.00 és 19.00 között, valamint hétvégén 8.00 és 14.00 között nyitva áll a turista kirándulásokhoz.
Új kastély vagy Castel Nuovo
Egy másik érdekes kastély a Castel Nuovo (Új kastély). A kastély második neve Maschio Angioino (Anjou Donjon). Miután a szicíliai királyság fővárosát Szicíliai Palermóból Nápolyba vitték át, az anjoui Karl úgy döntött, hogy a királyi bíróság számára rezidenciát épít.
1279-ben megkezdődött az öt évig tartó építés. A Castel Nuovo egy trapéz alakú erőd, sarkokban nagy kerek tornyokkal. A tornyok tetején csatornákkal és mashikulival ellátott peronok vannak. A tornyok magassága 55 m. Az erődöt három oldalán árok veszi körül, és a negyediktől a tenger egyszer megközelítette. A vár bejárata a keleti oldalon található. A két torony bejáratánál márványportál, szobrokkal és domborművekkel díszítve.
A szent január székesegyház
Nápoly vallási életének központja a Szent Január-székesegyház. Ezt a nápolyi védőszentnek szentelt templomot Anjou Károly alapította. Az alap két ősi bazilika volt. A katedrális építésére és felszentelésére már Karl unokája - Robert alatt került sor.
Különösen ragyogó a Szent Januárius-kápolna díszítése: a XVII. Század híres olasz mesterei kézhez vették annak létrehozásában. A templomban lógnak Luke Giordano és Perugino festményei. A katedrális fő ereklyéje Szent Január vérével ellátott edény, amelyet 17 évszázaddal ezelőtt lepecsételtek. A hajót évente kétszer demonstrálják számos hívõnek, akik távoli helyekrõl érkeztek erre. Ezekben a pillanatokban a fagyasztott vér ismét folyékonyá válik. 2005. május 19-én Hack professzor jelentést tett arról, hogy a vér elvékonyodása nem csoda, hanem egy egyszerű kémiai reakció. Ebből következett, hogy a gyülekezet megtévesztette az embereket, így egyes hívők elkezdenek a tudósot minden halandó bűn miatt vádolni.
Királyi palota
A XVII. Század óta az uralkodók rezidenciája a Palazzo Reale di Napoli (Nápoly királyi palota) lesz. Az építkezés 1600-ban kezdődött és több mint ötven évig tartott. Ez egy nagy, három emeletes épület, amelyet a késő reneszánsz stílusában állítottak fel. A palota homlokzata sötét kőből és téglából készült, dekoratív stílusa az ókori Róma épületeire hasonlít, gránitoszlopukkal és latin feliratokkal.
A nyugati homlokzat előtt a legnagyobb nápolyi királyok szobrai vannak. A lovasszobrok a kertkapu oldalán állnak - ezek a szentpétervári Anichkov-hídból származó szobrok pontos példányai. I. Miklós adta a lovakat II. Bourbon királynak. A külső homlokzat mögött található a becsületbeli udvar, amelyet egy oszlopsor vesz körül, és egy sor kőboltot alkot. A oszlopsor felett egy loggia található - fedett árkád, amely a második emelet összes helyiségét összeköti. A palotában 30 szoba található, amelyekben megőrizték idősebb tulajdonosuk korának hiteles belső tereit. Az épület nagy részét a Nemzeti Könyvtár foglalja el, amely több ezer könyvet és Herculaneum (Ercolano) városából származó egyedi papirik gyűjteményét tárolja. A sok szoba közül érdemes kiemelni a Herkules-csarnokot, a Tróncsarnokot és a Központi csarnokot, amelyek más termekkel együtt a Királyi Palota történelmi apartmanjainak Múzeumát alkotják.
A San Francesco di Paola-bazilika
A királyi palotával szemben a San Francesco di Paola-bazilika található. Az épület tervezése Pietro Bianca építész tulajdonában van. A bazilikát I. Ferdinánd a római panteon modelljére építette az elveszett királyság visszatérésének tiszteletére. Az épületet 1817-ben fektették le, az építés 29 évvel később fejeződött be. A templomnak kerek terve van. A belső teret sok freskó, festmény, szobor ábrázolja.
A templom közepén található a kemény kőből készült főoltár. A székesegyház portikáján latin nyelvű feliratozás található, amelyet három szent szobor díszít: Polanski Ferenc, Kasztília Ferdinánd és Vera. A bazilika homlokzatát lovak király szobrai díszítik: III. Károly és I. Ferdinánd
I. Umberto Galéria (I Galleria Umberto)
A San Carlo Operaházzal szemben épült az I. Umberto Galéria. Ez egy nagy pompás vásárlási arcade üvegtetővel. A szerkezet Nápolyban épült a 19. század végén és klasszicista stílusban épült. A folyosó kiépítését kezdetben számos sáv és utca blokkolására hajtották végre a Toledo utca területén, amelyek híresek voltak.
Tekintse meg a gyönyörű fotózást Nápolyban
A projekt szerzője Emanuel Rocco volt, ezt követően a szerkezetet 1887-1890-ben Antonio Curri és Ernesto Di Mauro építészek korszerűsítették, amely a neoreneszánsz jellegzetességeit adta neki. A szerkezetet tervrajzban egy nyolcszögletű kereszt ábrázolja, különböző hosszúságú folyosókkal. A szoba középső részét hengeres boltozat díszíti, és az iránytű és az állatöv kör nagy képével díszíti. A hosszú ablakok mintás ólomüveg ablakokkal és egy hatalmas kupola erős benyomást keltenek. Az üvegmennyezet magassága 56 méter. Az Umberto I Galéria általában nagyon hasonlít a Vittorio Emanuele II milánói galériára.
Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum
A város központjában található a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum. A görög és a római ősi műtárgyak nagy gyűjteményéről híres. Ez a múzeum az egész világ kulturális központjainak egyik fontos helyét foglalja el.
A múzeum épületét 1586-ban állították fel, amikor Don Pedro Girona volt - a spanyol alkilád. A földszinten a negyvenöt tizenöt teremben található antik szobrok gyűjteménye. A leghíresebbek Aphrodite, Athena, a Farnesian Hercules és a Farnesian bika szobrai. Az első és a második emelet között a híres mozaikok találhatók, amelyeket Pompeii régészeti ásatásain fedeztek fel. A múzeum második emelete szintén nagyon figyelemre méltó, itt figyelni kell a Pompeii, Stabia és Herculaneum freskókkal díszített freskótermére, valamint az Isis-templom Hall-jára, amelyben valódi műtárgyak felhasználásával újból megújul a Pompeji-i Isis-templom belseje.
Katakombák
A nápolyi katakombák a "Hades királyság", amely pontosan ellentétes a modern Nápoly elviselhetetlenül gyors mozgásával. Itt van a rejtélyek és a titkok világának csendje. A nápolyi utcák és házak alatt egy egész katakombás város található, amelyben több mint 700 barlang, hosszú galéria és alagút található, ahonnan a város lakói évszázadok óta kinyernek tufát, és ezt otthonok, templomok, terek és akár városfalak építéséhez használják.
Itt találhatók ősi rituális kripták, föld alatti szentélyek - hipogén, ókori római vízvezetékek, ókori görög barlangok, középkori alagutak, titkos bourbon átjárók és földalatti átjárók. Az ásatások során talált tárgyak között vannak 5000 éves korú példányok. A város egyes részein az ősi görög-római földalatti vízvezeték rendszert a későbbi, a 17. században épített rendszerrel kombinálták. A városlakók 1885-ig használták.
Ma az ősi alagutakba fektetett csővezeték továbbra is használatban van, de rossz állapotban van. 1989 óta a Nápolyi Metró Szövetség Enzo Albertini barlang felügyelete alatt túrákat vezet a görög-római katakombákban.
A katakombák bejárata a San Paolo Maggiore templomnál található. Az első keresztények titokban gyűltek össze sötét pincékben imákért.
A korai kereszténység korszakára visszatekintő San Gennaro katakombák (bejárat a Via di Capodimonte-tól) belekükben számos püspök sírokat tartalmaznak (Szent Januarius, akinek maradványai ma a székesegyházban helyezkednek el, eredetileg itt temették el); számos freskó, Szent Január első képe, Ádám és Éva, a Jó Pásztor. Van még egy érdekes sztella, amely Dionysus fia, Priapus kultuszának és a 8. század keresztelési betűkészletének szentelt.
Közlekedés
Nápoly rendkívül fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A város tömegközlekedését buszok, trolibuszok, villamosok, vízi szállítás, metró, taxi, valamint autókölcsönök képviselik.
A városi metrórendszer négy siklóvonalat tartalmaz: Montesanto, Chiaia, Centrale és Mergellina. A város a hegyekben fekszik, így a sikló fontos szerepet játszik Nápoly közlekedési rendszerében. A sikló 16 állomással rendelkezik, átlagos termelékenysége napi 60 ezer utas.
Nápoly nemcsak Campania közigazgatási, hanem turisztikai központja. Rendszeresen innen indulnak a Pompeii régészeti övezetébe és a Vezúv lábához vezető buszos túrák. Szabadidő-hajók repülnek a Nápolyi-öböl mentén lévő kikötőtől az Ischia és a Capri-szigetekig. A nagyváros nyüzsgésétől való kikapcsolódást kereső turisták a Tirrén-tenger egyik csendes városában szállhatnak meg, például Sorrentoban, Amalfiban vagy Salernóban.
